A történelem alapos ismerete egy olyan dolog, amire igazán szükségünk van, már csak azért is, hogy tudjunk tanulni a múlt hibáiból, hogy meg tudjuk érteni a régmúlt történéseiben az ok-okozati összefüggéseket, hiszen ha ez megtörténik, akkor talán könnyebben felismerjük azokat a mában is! Bár persze  nem mindegy, hogy milyen történelem könyv alapján tesszük ezt!

Azt tudnunk kell, hogy bár egy valamirevaló történész az objektivitásra törekszik, de ez a legtöbb esetben nem szokott “vegytiszta” módon ez megvalósulni, azaz a történészek kisebb-nagyobb mértékben de szubjektivizálják a feldolgozott területet. Rosszabb esetben ideológiai hátterüknek megfelelően szemlélik az eseményeket, míg mások vallási hátterüktől nem tudnak elvonatkoztatni, a legáltalánosabb, hogy nem tudnak saját kulturális ismereteiken felülemelkedni, nem tudnak szociális és társadalmi elvárásaik határán átlépni, a tanult ismeretek tudat alatt is hatnak arra, ahogy a tényként kezelt forrásokat miképp interpretálják.

Ezért is mondják sokan, hogy a történelem könyvek ugyan olyan fikcióképző aktus eredményeképpen jönnek létre, mint egy regény. A megbízhatónak tekinthető forrásokkal is az a probléma, hogy azoknak a lejegyzői is egy szubjektív képet alkottak az általuk átéltekről. A történelemkönyvek olvasása közben akkor lehetünk eredményes szövegértelmezők, ha igyekszünk mi is az objektivitásra, illetve érdemes ugyan abban a témában több könyvet is elolvasni. Ha tehetjük, úgy válogassuk a könyvek közül, hogy tájékozódunk a történészről, és úgy kezdjünk bele az olvasásba, hogy felkészülünk az író lehetséges szubjektív megnyilvánulásaira, melyek elterelik az egész könyvet a realitáshoz való közeledés irányából. Azt azonban tudatosítanunk kell, hogy egyetlen olyan történelemkönyvet sem fogunk találni, mely 100%-ban a valóságot fogja tükrözni, ugyanis ilyen szintű objektivitásra a korban élők sem voltak képesek, nem hogy mi, az utókor, akik csak töredékes szubjektíven lejegyzett részletek alapján próbáljuk újrakomponálni a múlt eseményeit.