Könyvelőként évente több tucat cégalapításnál vagyok ott az első pillanattól. A székhely kérdése szinte mindig előkerül, és szinte mindig ugyanazokkal a félreértésekkel. Leírom, mit kérdezek az ügyfeleimtől, mielőtt aláírnának egy székhelyszolgáltatási szerződést, és miért.
Szerepel a szolgáltató a NAV nyilvántartásában?
Ez az első és legfontosabb kérdés, és meglepően sokan nem nézik meg. A székhelyszolgáltatás igénybevételét a cégnek be kell jelentenie a NAV-nak, a NAV pedig a bejelentés feldolgozása előtt ellenőrzi, hogy a megadott szolgáltató szerepel-e a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda nyilvántartásában. Ha nem szerepel, a bejelentést nem veszik nyilvántartásba. Ilyenkor a cég formálisan rendezetlen helyzetbe kerül, és az ügyvéd, a könyvelő és az ügyfél együtt kezdheti elölről.
Mi áll a szerződésben az iratokról?
A jogszabály szerint a székhelyszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell, mely iratokat őrzi a szolgáltató a székhelyen. Legalább a cégiratoknak, a hatósági engedélyeknek, az adóhatósági bejelentésekkel kapcsolatos iratoknak és a beszámolóknak szerepelniük kell benne. Könyvelőként ez azért fontos nekem, mert egy ellenőrzésnél a NAV a székhelyen keresi ezeket. Ha a szerződés azt mondja, hogy a szolgáltató nem vállal iratőrzést, az számomra intő jel.
Hogyan jutnak el hozzám a hatósági levelek?
A NAV és a cégbíróság küldeményeinek nagy része ma már cégkapun érkezik, de papíralapú levelek továbbra is vannak: önkormányzattól, bíróságtól, banktól. Azt szoktam kérni, hogy a szolgáltató szkennelve küldje a leveleket, és az értesítés hozzám is érkezzen meg. Így egy felszólítás nem akkor derül ki, amikor már lejárt a határidő.
Iparűzési adó: hol fizetjük?
A helyi iparűzési adót a székhely és a telephelyek szerinti településeknek kell megfizetni. Sok ügyfél azért választ iparűzésiadó-mentes településen székhelyet, hogy ezt megspórolja. Ez működik, de csak akkor, ha a cégnek ténylegesen nincs másutt telephelye. Ha van egy üzlet, egy műhely vagy egy állandó iroda más településen, az adóalapot meg kell osztani. Ezt érdemes a döntés előtt közösen végigszámolni, nem utána.
Mennyi az első év teljes költsége?
Az ügyfelek a havidíjat nézik, én az első év teljes költségét. Egy 5 000 forintos havidíj mellé jöhet 15 000 forint regisztrációs díj, levelenkénti szkennelési díj és továbbküldési költség. Két elsőre hasonló ajánlat között így könnyen lehet 30–40 ezer forint különbség éves szinten.
Hol nézzünk szét?
Az ügyfeleimnek nem szoktam egyetlen szolgáltatót ajánlani, inkább azt kérem, hogy három ajánlatot hasonlítsanak össze a fenti szempontok szerint. Ehhez jó kiindulópont a szekhelymost.hu, ahol a budapesti szolgáltatók összehasonlító táblázata, az ársávok és a NAV-szabályok egy helyen átnézhetők. Ha az ügyfél ezzel a házi feladattal érkezik a következő egyeztetésre, a székhely kérdése tíz perc alatt lezárható.
Amit a legtöbben elfelejtenek
A székhelyszolgáltatás nem egyszeri döntés. Ha a szolgáltató megszűnik, elköltözik vagy kikerül a NAV nyilvántartásából, a cégnek új székhelyet kell bejelentenie. Évente egyszer érdemes ránézni, hogy minden rendben van-e, legkésőbb a beszámoló összeállításakor. Ez nálunk már az év végi ellenőrzőlista része.
