Gyerekként az ember sokat csetlik-botlik, mégsem igazán maradnak meg az ember emlékezetében ezek az alkalmak, hiszen a gyerekkor velejárói. Én sem különösebben emlékszem az eséseimre, leszámítva egy-két nagyobbat: egyre, amikor nagyon megrémültem, és egyre, amikor nagyon fájt. Igen, ez utóbbi volt a menő görkorcsolya élmény.   Életem legnagyobb esése – görkorcsolyával. részletei…

A 90-es években nőttem fel, amikor még a számítógépről azt se tudtam, hogy létezik. Emlékeim szerint valamikor már iskolás koromban vették meg a szüleim az első számítógépünket, és azon se volt internet, csak a Paint. Személy szerint úgy gondolom, hogy rendkívül boldog volt így a gyerekkorom, a szobám tele volt játékokkal, és valamilyen szinten mindegyik hozzájárult ahhoz, hogy később az első osztályban már ügyesen helyt tudjak állni. Játékok, melyek nem hiányozhatnak egy gyerek szobájából. részletei…