Az egészségesebb étkezésre való törekvés nem is feltétlenül divatjelenség, hanem inkább szükségszerűség, lévén, hogy korunkban annyi egészségtelen, kifejezetten káros élelmiszer kerül a boltok polcaira, és vált az étkezésünk alapdarabjaivá, hogy már jóformán nem is vesszük eszére, hogy menyi mérget eszük meg. Az ízlelésünk teljesen átformálódott egy cukrokkal, ízfokozókkal,  egészségtelen zsírokkal és természetellenes anyagokkal dúsított, mesterséges íz világra, melynek következtében szinte már nem is tudjuk élvezni az eredeti, igazi ízeket. Jó példa erre például az is, hogy annyiféle gyümölcsízt imitáló keveréket találunk az üzletekben, hogy egy igazi epernek, szőlőnek, narancsnak már nem is igen érezzük finomnak az ízét.

Tehát az egészséges tápanyagok fogyasztása nem erőlködés, meg divatjelenség, hanem visszatérés a természeteshez. Ilyen például az egészségesebb olajok fogyasztása is.

Elsősorban a kókuszolaj variánsaira és a méltán híres olivaolajra helyezzük a hangsúlyt, hiszen hiába beszélnénk egyéb növényekből és magvakból származó olajokról, amikor az igencsak kevés helyen és meglehetősen drágán szerezhetőek be. Míg a kókuszolaj és az olíva bár magasabb áron kapható, mint a napraforgó olaj, de azért mégis könnyebben kiköltségvetésezhetők, mint a borsosabb árú társaik.

De mi a baj az étolajjal, melyet többnyire napraforgó olajként árulnak? Igazából nem is kizárólag napraforgó, mivel többnyire van benne repce és oliva is, de a gond nem is ezzel van, hanem azzal, hogy sajtolják az olajat. A sajtolt olaj nem költséghatékony, hiszen a kellő mennyiségnél jóval kevesebb állítható elő ilyen módon a növényekből, ezért további kémiai eljárásoknak vetik alá az olajat. Újabban egy ’hexán’ nevű anyagot használnak, mely kőolaj származék, és rendkívül egészségkárosító. Egyébként ezzel az anyaggal 20% több anyagot tudnak kipréselni a termésből. Ez az anyag, és így az étolaj is elhízást okozhat, illetve depressziót, fáradékonyságot, fejfájást, illetve különféle bőrirritációkat. A felforrósított étolaj szerkezete megváltozik, és rákkeltő hatása nő, emellett pedig szennyezi az ivóvíz készletünket.

A kókuszzsír és az oliva jól helyettesíti ezt az anyagot. A két olaj rendkívül hasonlít egymáshoz kémiailag, de ami a legfőbb, hogy egyik sem tartalmaz transz-zsírokat és koleszterint. Az egyetlen különbség, hogy a kókuszzsírban több a telített zsírsav, ez segíti a tápanyagok szervezetbe történő beépülését. Számos hasznos összetevőt tartalmaznak: antioxidánsok, E és K vitaminok, Vas. Az olivában omega 9 zsírsav található, míg a kókuszolajban laurinsav.

Talán az a legcélravezetőbb, ha a konyhánkban tartunk mindkettőt: kókuszolajat és olivaolajat is, mivel a kókuszolaj a vajak helyettesítésére, az oliva pedig az olaj helyettesítésére szolgálhat. Bár persze kókuszolajban is lehet sütni, de például egy rántott hús kisütése nem épp kellemes a kókuszolajban, ugyanis rengeteget kellene belőle használni ahhoz, hogy rendesen ki lehessen benne sütni. Emellett azonban a kókuszolaj színtelen és szagtalan, nincs kókusz aromája, hevítéskor is csak egy nagyon kellemes, visszafogott növényi illatot áraszt.