Nagypapám mindig panaszkodik, hogy manapság már nem lehet olyan jó nagy televíziókat kapni, mint az ő korában, mikor még akkora volt egy TV mint egy kétajtós szekrény. Manapság már a Full-HD Smart LED TV-k kerülnek a boltok polcaira, és a nagypapáknak is be kell látnia, hogy ezeknek a készülékek olyan gyönyörű látványt biztosítanak, hogy nem csak megszólal a rajtuk szereplő – mert nyilván megszólal -, hanem szinte ki is nyúl, kilép, kiúszik, kiröpül a képernyőről, és körülöttünk játszódik a történet.

A legjobb, és felkapottabb TV gyártók továbbra is a Samsung, a Sony, és az LG. Sokan már rég nem tudják követni, hogy milyen változás vagy változások sorozata jött egymás után: számos rövidítést hallottunk, de sokan ott leragadtak, hogy a „kocka tv” után, melyen a cica kényelmesen elaludhatott jött a lapos „plazma tv”. A valóság az, hogy ennél már jóval messzebb járunk. A plazma tv utója a kijelző tulajdonságait tekintve a LCD volt, mely energiatakarékosabb volt elődjénél. Az energiatakarékosság szempontjából folytatták a fejlesztéseket, ezután „született meg” a LED, mely nem csak hogy energiatakarékosabb volt, hanem a fényereje is magasabb lett.

A képfelbontást a HD, UHD, SUHD, 4K, HRD kifejezésekkel jelölik. Ezek az SD felbontást váltották fel. A felbontás lényege tulajdonképpen az, hogy mennyire élesebb a kép. Az Apple például a TV szolgáltatásán belül pusztán egy 4K „dobozt” biztosít, mely kompatibilis HD tévékkel.