Az ember nem túl gyakran lát olyat, hogy az utcán cicát, nyulat vagy görényt sétáltatnak hámban, de azért mégis előfordul néha, hogy ilyen különlegességre kerül sor. Személy szerint én mondjuk csak görény- és nyúlsétáltatókat láttam, a cicasétáltatás látványa kimaradt az életemből, bár majdnem úgy alakult, hogy ha már nem volt lehetőségem ilyen emberekbe botlani, akkor megvalósítom én magam ezt a fura dolgot.

Nem mintha az én ötletem lett volna a cica hám vétele… minden azzal kezdődött, hogy két éve hozzánk került a cicánk, Péntek. Péntek egyébként fajtáját tekintve besorolhatatlan, egy teljesen egyszerű házi macskáról van szó, viszont mivel nekünk ő az első cicánk, és mivel amúgy is egy egyéniség, mint minden élőlény ezen a földön, hamarosan felmerült a kérdés a testvéreimben, hogy nem –e visszük ki sétálni a kutyával együtt.

Végül nem vittük ki, de nem is elsősorban azért, mert nincsen cica hám otthon, hanem azért, mert én kijelentettem, hogy nem vállalok érte felelősséget. Egyszer láttam egy olyan videót, melyben a kiscica együtt sétált hámmal a kutyákkal, de azért az a macska teljesen máshogy viselkedett, mint a mi Péntekünk. Péntek ugyanis -ha lehet ilyet mondani-, a világ leghuncutabb, legrakoncátlanabb cicája, akiben a szófogadásra és a higgadtságra való hajlam szikráját sem véltem felfedezni az elmúlt évek során. Végül azzal győztem meg a többieket, hogy ahogy a függönyökön és a szúnyoghálón is felkapaszkodott a Péntek, úgy a fákra is felszökhetne, és akkor sose tudjuk leszedni. Egy benti cica esetében viszont ez nagyon nagy baj lenne.