A szaunázás hagyományát az északi népekhez vezetik vissza, akik már több ezer éve használtak kis, fából készült helyiségeket mosakodásra, fürdésre. Mivel ezekben állandóan tisztaság volt, és a tiszta víz is rendelkezésre állt, ezért az orvosok, kuruzslók betegek gyógyítására is használták.

A szaunáknak már akkoriban is több fajtája létezett. A vándorló, északi nomádok a földbe gödröt ástak, melyben tüzet raktak és felülről befedték, hogy fürdésre alkalmas meleg helyet készítsenek. A finn szauna is ehhez a gödör-fürdő megoldáshoz vezethető vissza, amely később füstszaunává fejlődött. Tulajdonképpen ez az északi szaunák leghagyományosabb formája, és a 20. század elejéig a füstszauna volt az egyetlen szaunafajta. A városokban az iparosodással terjedtek el a kéményes közszaunák.

Napjainkban a szauna már magánházakban is egyre gyakoribb, hiszen jó hatással van egészségünkre. Edzi a szívet, javítja a vérkeringést, erősíti az immunrendszert, serkentőleg hat az agyműködésre, méregtelenítő és stresszoldó hatása pedig vitathatatlan. A magas vérnyomásban szenvedőknek viszont a hirtelen hőmérséklet-változás miatt nem ajánlott.

tovább olvasom